MezőHír -- Független Agrárinformációs Szaklap


MezőHír :: Mezőgazdasági Szaklap :: XIV. évfolyam :: 2010-07 :: július

Kopogtatnak az EU ajtaján a genetikailag módosított (GM) növények

Németország hét tartományában az Európai Unióban betiltott, genetikailag módosított kukoricát vetettek el - jelent meg a hazai sajtóban a hír. A közlemény szerint nem világos, hogy miként történt a hiba, de a tévedés miatt a termelőknek jelentős összeget kell majd a mintegy 2000 ha-nyi kukorica megsemmisítéséért fizetniük.

Az évtizedes huzavona a GM növények körül újabb fejezetéhez érkezett. AZ EU egészségügyért és élelmiszer-fogyasztásért felelős újonnan kinevezett biztosa viszonylag gyorsan cselekedett: a genetikailag módosított, Amfora elnevezésű, keményítőgyártásra alkalmas burgonyát 12 évi engedélyezési huzavona után termesztésre engedélyezték. Az Amfora engedélyezése, hasonlóan a GM kukoricákéhoz, elhúzódó és nehézkes volt. Most, hogy az engedélyezés az EU Környezetvédelmi Igazgatóságtól átkerült az Egészségügyi és Élemiszer-fogyasztási Igazgatósághoz, remény lehet a gyorsabb engedélyezésre.

Az Amfora két engedélyt is kapott: termeszthetik iparikeményítő-gyártási célra, illetve a keményítőgyártás melléktermékeinek takarmányként való felhasználása is lehetséges. Az engedély 10 évig érvényes. A termesztési előírások nagyon szigorúak; egyebek között nem maradhat a területen GM burgonya a betakarítást követően, és a vetőmag véletlenül sem kerülhet nem célterületen a talajba. Az Amfora termesztését a Cseh Köztársaságban és Németországban idén, Hollandiában és Svédországban jövő évtől kezdve tervezik.

Az egészségügyi biztos jóváhagyta három Monsanto kukorica az EU-ba történő behozatalát, termesztését és feldolgozását, állati és emberi fogyasztásra, ezek: a MON863×MON810, MON863×NK603 és a MON863×MON810×NK603 jelzésű kukoricák.

A vonalak kombinálják a kukorica gyökérkártevő-rezisztens MON863, kukoricamoly-rezisztens MON810 és glifozáttoleráns NK603 tulajdonságait. Az egyes vonalakat önállóan már engedélyezték, kombinációban azonban még nem kerültek engedélyezésre.

Az új biztos véget akar vetni az elhúzódó GMO-engedélyezéseknek. Mint közölte: „A felelősségteljes innováció a vezérelvem az innovatív technológiák megítélése során. Öt különböző GMO-kérelem részletes és alapos vizsgálata meggyőzött arról, hogy nem szükséges további tudományos indoklás a benyújtott dokumentációkon kívül, különösen, ami a biztonságot illeti. A további időhúzás nem indokolt.”

Az európai biotechnológiai ipar szervezete, az Euro-paBio üdvözli az engedélyeket. Az EU engedélyezési eljárási folyamatában jelenleg további 17 termék termesztési kérelme, valamint 44 termék vár importengedélyre és élelmiszerként, illetve takarmányként való feldolgozási engedélyre.

Az érem egyik oldala…

Az EU-s hatóságok ugyanakkor javasolják, hogy a tagországok nagyobb függetlenséggel rendelkezzenek annak eldöntésére, hogy termesszenek-e az EU által jóváhagyott, genetikailag módosított növényeket. José Manuel Barrosso, EU-főbiztos az elmúlt évben úgy nyilatkozott, hogy a tudományos alapokon álló EU-engedélyezési rendszert a tagországok döntési szabadságával kell kombinálni a növekvő számú GM-kultúra termesztésének eldöntésében.

A jelenlegi szabályok szerint az EU-szinten engedélyezett GM-kultúrák termesztéséhez és alkalmazásához a tagországoknak engedélyt kell kérniük. Egyes országok, pl. Ausztria ragaszkodott a GM-tilalom fenntartásához, akkor is, amikor az Európai Bizottság a tilalom feloldását kérte, illetve javasolta. Egy tavalyi holland javaslat szerint az engedélyezést meg kellene osztani, nevezetesen a GM-kultúrák és -termékek EU-ba történő importjának és értékesítésének engedélyezését EU-szinten végeznék, a termesztésről pedig a tagországok döntenének. Ezt a javaslatot már Ausztria is gyorsan elfogadta, azzal, hogy a jelenlegi előírások „kisebb módosításával” a tagországok döntési szabadáshoz jutnának. Az osztrák álláspontot támogatta Bulgária, Ciprus, Görögország, Magyarország, Írország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország és Szlovénia.

A rovarrezisztens

MON810 kukorica jelenleg az egyetlen GM-kukorica az EU-ban. Hat tagország -- Ausztria, Magyarország, Franciaország, Görögország, Németország és Luxemburg -- szigorú intézkedéseket hozott a MON810 termesztésének tilalmára. Lengyelországban tilos minden GMO-növény marketingje, illetve a termesztők csak importból származó GMO-szaporítóanyagot termeszthetnek, hazai előállítású anyagot nem. Az AGROW szaklap áprilisi tudósítása szerint Olaszországban betiltották a MON810 jelzésű, genetikailag módosított kukorica termesztését. Ezzel Európa hetedik országában hoztak olyan intézkedést, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi a GMO-növényekkel történő kísérleteket és a termesztést is.

Mit hozhat a jövő?

Az Európai Bizottság 2010 nyarán új biztonsági intézkedések előterjesztését tervezi a MON810 termesztésével kapcsolatban. Az EU-hatóság csak korlátozott lehetőséggel rendelkezik a tilalmak feloldására vagy részleges csökkentésére, mert fgyelembe kell vennie a WTO (World Trade Organization) szabad kereskedelemmel kapcsolatos szabályait. A döntéseket immár nemcsak tudományos eredmények, hanem az idők során felmerülő szociális és gazdasági szempontok fogják meghatározni, ezek pedig már sokkal inkább pénz, mint egészségügyi hátterű döntések lesznek.

Dr. Kádár András

Forrás: AGROW


Cikkhez kapcsolódó linkek:



A friss MezőHír tartalma :: 2010-07 :: július

    Kedves olvasó!
    • Nehéz ennyi, a mezőgazdaságot is érintő természeti csapás után bizakodó hangvételű bevezetőt írni, mert bár született optimistaként igazán nem kedvelem a borúlátást, az elmúlt hetek történései azonban - remélhetően csak átmenetileg - bennem is megkérdőjelezték az optimista szemlélet létjogosultságát.
    Viharos idők
    • Viharos időszakot éltünk meg az elmúlt napokban, hetekben. A már korábban tartósan berendezkedett belvizet országrésznyi területen tetézte a több településre is betört, szintrekordokat döntögető árvíz. A parlamenti választásokat fölényesen megnyerő új hatalom politikusai pedig mozgásterüket itthon és külföldön egyaránt tesztelő és feszegető nyilatkozataikkal, döntéseikkel és intézkedéseikkel kavartak romló forintárfolyamban is megtestesülő, hirtelen támadt viharokat.
    Károkat okozott a májusi eső
    • Mi másról beszélhetnének az extra mennyiségű csapadékot hozó májust követően a gazdálkodók, mint az idei szokatlan időjárásról, s nyomában az egyes országrészekben okozott hatalmas károkról. Igaz a június második dekádja már meghozta a hőséget, de a szokatlan májusi időjárási események nem múltak el nyomtalanul.
    Világszínvonalú tartam- és szántóföldi kísérletek
    • Elengedhetetlenül fontos a hazai növénytermesztés agronómiai és ökonómiai hatékonyságának javítása, amihez nagymértékben hozzájárul a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának Növénytudományi Intézete. A centrumban évtizedek óta végeznek - eltérő ökológiai feltételek mellett - olyan kutatásokat, amelyek a legfontosabb hazai növényfajok agrotechnikai elemeinek komplex fejlesztését célozzák meg. Ennek kapcsán világszínvonalú tartamkísérleteket és szántóföldi kísérleteket folytat az intézmény - derült ki az AGTC 17. alkalommal megrendezett búza- és repcetanácskozásán, május 27-én.
    Agrárhírek a nagyvilágból
    A belvíz vagy árvíz által okozott károk mérséklésének egyik lehetősége
    • A belvíz, illetve árvíz által sújtott szántóföldeken a károk enyhítése érdekében érdemes lehet olyan növények termesztésével próbálkozni, amelyek másodvetésben is termeszthetők, így júliusban vagy augusztusban is vethetőek. Ezek közül szeretnék néhányat az olvasók figyelmébe ajánlani.
    Újgenerációs STELA és LAW szárítók a Pannonagri Kft.-től
    • Tisztelt Leendő Szárítótulajdonos! Bármely szárítóforgalmazótól vásárol is Ön komplett szárítótelepet, ezeknek az üzemeknek a főbb gépegységei általában megegyezőek, hiszen minden szárítótelep közel azonos részekből áll.
    Gondok és lehetőségek búzatermesztésünkben
    • Búzatermesztésünk már-már állandósuló problémáiról és a kilábalás lehetséges módjairól is hallhattunk azon a két tanácskozáson, amelyekre lapunk is meghívást kapott a szervezőktől. A május 27-én a Debreceni Egyetem Növénytudományi Intézete és a Hajdú Gabona Zrt. által szervezett tanácskozáson, valamint az előtte való napon a Szerencsi Mg. Zrt.-ben megtartott rendezvényen szinte teljes látleletet kaptunk a hazai búzatermesztés mai állapotáról, annak okairól, miközben az előadók a kivezető útra is rámutattak.
    Országos fajtabemutató Martonvásáron
    • A hagyományos martonvásári kalászosgabona-bemutatókra idén június 9-10-én került sor, mégpedig az elmúlt hetek kiszámíthatatlan időjárását figyelembe véve ideális körülmények között. Nem lehetett panasz a résztvevők számával kapcsolatban sem, az érdeklődők ugyanis mindkét nap során megtöltötték a Brunszvik-kastély parkjának gyönyörű szigetén kialakított előadóteret.
    Képlékeny helyzetben a búzatermesztés
    • Hazánk változó klimatikus és gazdasági környezetében a 21. század növénytermesztésének legnagyobb kihívását a hozamok és a beltartalmi minőség stabilizálása jelenti. A hosszú távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország legfontosabb szántóföldi területein ugyanúgy kell számolnunk a hosszabb-rövidebb ideig tartó, esetenként súlyos vízhiány stresszhatásaival, mint a tél végi időszakok belvizeivel vagy az aratást közvetlenül megelőző időszak bőséges csapadékával.
    A SAATEN-UNION őszi búzája, a MULAN Európa vezető búzafajtája
    • A SAATEN-UNION új fejlesztésű adatbázisrendszerének működésbe állításával valamennyi kalászos faj esetében nyomon követhetővé vált az egyes fajták területi részarányának fejlődése. A SU-SCALA adatbázis az EU-27-ek 2.087 fajtájának több mint 840.000 ha szaporítóterületéről nyújt átfogó információt.
    Güttler - gazdaságos tarlóhántási technológia
    • A betakarítás és a tarlóhántás idején újra előtérbe kerülnek a tárcsásboronák.
    A Bayer és a csávázás
    • A csávázószerek kutatásában a Bayer közel 100 éves múltra tekint vissza. A modern csávázószerek az 1970-es évek végén jelentek meg. A Baytan márkanév méltán számít a fejlődésük mérföldkövének: nemcsak a hatóanyaga, de a formuláció is újszerű volt.
    Kopogtatnak az EU ajtaján a genetikailag módosított (GM) növények
    • Németország hét tartományában az Európai Unióban betiltott, genetikailag módosított kukoricát vetettek el - jelent meg a hazai sajtóban a hír. A közlemény szerint nem világos, hogy miként történt a hiba, de a tévedés miatt a termelőknek jelentős összeget kell majd a mintegy 2000 ha-nyi kukorica megsemmisítéséért fizetniük.
    BASF-rendezvény az ország három helyszínén
    • Három helyszínen várták a BASF szakemberei hagyományos szántóföldi bemutatójukra a termelőket, agrárszakembereket. Szerkesztőségünk az elmúlt időszak időjárási eseményeit figyelembe véve talán a legszerencsésebb helyszínen, Szarvason tekintette meg a rendezvényt.
    DuPont Juniális - nyolcadszor
    • Az idén immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a DuPont Juniálist, második alkalommal a Pioneer Hi-Bred közreműködésével. A hagyományokhoz híven ezúttal is több helyszínen - Chernelházadamonya, Dalmand, Jánoshalma, Kétsoprony, Debrecen-Látókép - várták a szakmai bemutatóval egybekötött programsorozatra a gazdálkodókat. Idén a szántóföldi növényvédelmi kísérletek mellett Pioneer repce-, napraforgó- és kukorica-fajtabemutatót is megtekinthettek a résztvevők.
    Bayer légyott Hajdúszoboszlón
    • A Bayer CropScience több állomásos, országos bemutatókörútjának talán a legmostohább időjárási körülmények között, Hajdúszoboszlón sorra kerülő eseményén vettünk részt lapunk képviseletében. Szerencsére az érdeklődők nem ijedtek meg az esőtől és a bemutató parcellákat övező sártól, így gyakorlatilag várakozás feletti látogatói létszámmal zajlott a rendezvény.
    Elmélet után következzék a gyakorlat!
    • A Syngenta Magyarország Kft. május végén Enyingen, június elején pedig Hajdúböszörményben tartotta immár hagyományosnak számító szántóföldi bemutatóját, a Szer-Show-t, ahol a cég által kifejlesztett legújabb növényvédő szereket és azok gyakorlatba átültetett alkalmazhatóságát mutatták be a partnereknek, termelőknek.
    Az államilag elismert és EU-listás őszikáposztarepce-fajtakísérletek
    • Az őszi káposztarepce betakarított területe 261 575 ha-t tett ki a 2008-2009-es tenyészidőszakban, amely 4,21%-kal több, mint az előző évben. Az országos termésátlag 2,140 t/ha volt, amely kisebb a korábbi évi eredménynél.
    Közvetlen értékesítés - jobb lehetőségek a kistermelők számára
    • Tavaly több elemzésünk is megjelent a MezőHír oldalain a közvetlen értékesítés lehetőségeiről. Bemutattunk néhány működő hazai és külföldi kezdeményezést, valamint körképben ismertettük a várható változásokat és kilátásokat. Most újra visszatérünk a témára, hiszen 2010. május 15-étől hatályba lépett az új kistermelői rendelet.
    Lakcímke a csökkenő energiafelhasználásért
    • Az épületek energiahatékonyságáról szóló, nemrégiben elfogadott uniós jogszabály értelmében a 2020 után épülő új házak csak kevés energiát fogyaszthatnak, a meglévő épületeket pedig lehetőség szerint fel kell újítani.

Ajánlott cikkek:


MezőHír | Független Agrárinformációs Szaklap | HU ISSN 2060-4548 | Copyright © 1997-2010 by Mezőhír Média Kft.
Hirdetésfelvétel és felvilágosítás | Tel.: 76/496-182, 30/9439-158, 30/9687-604 | Fax: 76/496-182
Levélcím: 6001 Kecskemét, Pf. 614 | info@mezohir.hu