Viharos idők

Pontos kezdés

Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben elmondott beszédében ismertette 29 pontos gazdasági akciótervét.

Röviden összefoglalva:

• A 19 helyett 10 százalékos társasági adókulcs 500 millió Ft adóalapig;
• Egykulcsos, 16 százalékos családi jövedelemadó 2 év alatt. Az adójóváírás eltörlése;
• 10 kis adónem eltörlése;
• Az adózott jövedelemből magánszemélynek ne kelljen újra adót fzetnie;
• A vér szerinti egyenes ági rokonoknál a vagyonmozgások adó- és illetékmentesek;
• A beruházási engedélyek 1/3-ának eltörlése;
• Alkalmi foglalkoztatás egyszerűsítése, új rendszerének kidolgozása;
• Az ingatlan bérbeadások rendszerének egyszerűsítése;
• Pálinkafőzési jog saját gyümölcsből;
• Az adományozás ÁFA-mentes lesz;
• Kistermelői élelmiszer-termelés, feldolgozás és értékesítés egyszerűsítése;
• Széchenyi-kártya-program 50 millió forintig. Pályázati önerő céljára is beszámítható lesz;
• KKV-k számára előnyös uniós források rendszere;
• Költségstop az állami intézményeknél;
• A közszféra bérkiadásainak csökkentése;
• A költségvetésben dolgozók béreinek felülvizsgálata;
• A külső megbízások és kiszervezések csökkentése, illetve megszüntetése;
• A 60 napon túli végkielégítések és egyéb béren kívüli juttatások 98 százalékkal adóznak;
• A költségvetési szférában és az MNB-ben havi bruttó kétmilliós fze-tési plafon;
• Az állami vagyonkezelésben bértömegcsökkentés 15 százalékos mértékben;
• A pártok költségvetési támogatásának 15 százalékos csökkentése;
• Költségvetési felügyelők a jelentős közpénzzel gazdálkodó intézményekhez;
• Telefon-, bútor-, gépkocsivásárlás és -csere leállítása a közszférában;
• Nemzeti eszközkezelő társaság a bedőlt hitelek kezeléséhez;
• Bankadó 3 évig;
• Jelzálogjogot csak forint alapú hitelnél lehet bejegyezni az ingatlanokra;
• Másodlagos élelmiszer-vizsgálat;
• A közüzemi díjak emelésének moratóriuma;
• Kilakoltatási moratórium 2010. december 31-éig;

Pro és kontra

A Magyar Hírlap-ban megjelent írás tanúsága szerint a társadalom elsöprő többsége támogatja Orbán Viktor új gazdaságpolitikai akcióprogramját. „A Századvég Alapítvány adatai alapján a 29 ponttal a szavazók átlagosan 84 százaléka egyetért. A legnépszerűbbek: a külföldi élelmiszerek fokozottabb ellenőrzése (96 százalék), az állami kiadások csökkentése (95 százalék), a telefon-, bútor- és gépjárműcserék leállítása (93 százalék), az adományozás adómentessé tétele (93 százalék), a pártok költségvetésének 15 százalékos csökkentése (93 százalék), a végkielégítések megadóztatása (91 százalék), valamint az uniós források átcsoportosítása a magyar kis- és közepes vállalkozások munkahelyteremtésére (90 százalék). Legalább négyötödös támogatottságú a közüzemi díjak befagyasztása (89 százalék), az állami szektoron belüli bruttó havi kétmillió forintos kereseti plafon (89 százalék), az adórendszeren kívüli kereset (84 százalék), illetve a kilakoltatási moratórium (80 százalék) bevezetése.”

A Figyelőnet híradása elsősorban a mezőgazdaságot érintő intézkedések kritikájából ad ízelítőt. „Az MSZP szerint aggályosak és károsak azok az intézkedéstervek, amelyek az Orbán Viktor kormányfő által ismertetett 29 pontos gazdasági akciótervből a mezőgazdaságot érintik. Gőgös Zoltán, az MSZP képviselője a minimálbér megadóztatásának kormányzati elképzelésével kapcsolatban azt mondta: a mezőgazdaságban szinte mindenkit minimálbéren foglalkoztatnak, a minimálbér megadóztatása egyértelműen hátrányos helyzetet eredményez. Az MSZP-s politikus szerint a pálinkafőzés szabályainak enyhítésével tönkreteszik a hazai pálinkát, azt ’kont-roll nélkül, cukorból, nem gyümölcsből fogják főzni’. Orbán Viktor azt javasolta, hogy adják vissza az embereknek a szabad gyümölcspárlat-készítéshez való jogot. Ha senki nem ellenőrzi a főzést, akkor egy tollvonással teszik tönkre azt a színvonalat, amit a szakma nagy nehezen kiharcolt, és amibe 14 milliárd forintnyi fejlesztést beleölt -- értékelte a volt agrárállamtitkár, aki szerint ezzel a lépéssel megnövelik a magyarországi alkoholisták számát is. A magántermelő most is főzethet pálinkát, de ellenőrzött módon -- húzta alá, hozzátéve: saját magára nézve is veszélyes, ha valaki ’otthon kotyvaszt pálinkát’.”

Miniszteri belépő

A leendő vidékfejlesztési miniszter által elmondott, s a Magyar Hírlap-ban megjelent írásból is érdemesnek találtam tallózni. „Rossz utakkal, üres házakkal, romos és elhagyott portákkal, üres iskolákkal, bezárt intézményekkel, a vasúti szárnyvonalak, valamint a közlekedés leépítése miatt ellehetetlenített településekkel találkozhatnak azok, akik a falvakban járnak. A magyar vidék óriási bajban van, az elszegényedés elképesztő méreteket ölt, miközben egyre többen vándorolnak el a településekről -- mondta Fazekas Sándor kijelölt mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter az Országgyűlés szakbizottsági ülésén, amelyen a képviselők szavazataival zöld utat kapott tárcavezetői munkájához. Hangsúlyozta: ezer sebből vérzik mezőgazdaságunk és a vidék, a gazdák felszámolnak, a fiatalok pedig nem látnak jövőt maguk előtt, márpedig ezen sürgősen változtatni kell, mert nem lehet az ország kiürítése a cél...

Új irányra, gyökeres változásra van szükség. Olyan intézkedések sora, olyan foglalkoztatáspolitika kell, amely a magyar embereknek magyar földön biztosít megélhetést és boldogulást. Ehhez a tulajdonosok Magyarországát kell megteremteni, olyanokét, akik kötődnek a vidékhez, perspektivikusan gondolkodnak. Ez a szemlélet és az ezt meghonosító emberek fenntartják az értékeinket, vigyáznak a miliőre, hagyományainkra, kultúránkra.

Még az idén elkészítünk egy tíz évre vonatkozó agrárprogramot, amelynek első pontja a piac, mert az elmúlt években elveszítettük piacaink jelentős részét. Kiemelt szerepet kell szánni a helyi termelésnek, feldolgozásnak és értékesítésnek, amelyet támogatni kell. Hungarikumainknak óriási jelentőségük van, így ez is kulcskérdés. Az agrárium energiafüggőségét csökkenteni kell a bioenergiai lehetőségek kiaknázásával. A külső piacok megtartása mellett új piacokat kell találnunk, nyitni kell az arab világ és a harmadik világbeli országok felé. A kis- és közepes birtokokra épülő, nagyszámú munkahelyeket teremtő mezőgazdaságra van szükség.”

Mi a helyzet?

A www.fvm.hu-n is változás érzékelhető; júniusban az eddigieknél jóval több és friss információ jelent ott meg. A kormányszóvivői tájékoztatóról közölt részletes anyag is erre példa.

„A vidékfejlesztési minisztérium szakmai felelősei azonnal nekiláttak az agrárkárok felmérésének, hiszen a növénykultúrákat szinte az egész ország területén jelentős bel- és árvízkárok érték. Június eleji felmérés szerint a belvízzel borított szántóterület nagysága 164 ezer hektár, árvíz alatt 22 ezer hektár szántó áll. Az őszi búza országos vetésterületének 5,3%-át (55 ezer ha), az őszi káposztarepce 7,1%-át (18,8 ezer ha), a napraforgó 4,1%-át (22 ezer ha), a kukorica 2,0%-át (24 ezer ha) borítja víz. Ahol nem vitte el a víz a növényt, és nincs tartós vízborítás alatt a terület, ott elfogadható állapotban van a gabona, ugyanakkor nem történt meg a kártevők elleni védelem, mert a talajok szántóföldi gépekkel járhatatlanok.

Új kárenyhítési rendet dolgozunk ki, mert a jelenlegi szabályozás nem tudja kezelni a helyzetet. Kezdeményezzük, hogy június 30-a helyett szeptember 30-áig lehessen bef-zetni a gazdáknak az önrészüket a Kárenyhítési Alapba. Az Alap felülről nyitott, tehát annak függvényében lehet dönteni a nagyságrendjéről, hogy mennyi a kár. Egyszerűsítjük a vis major bejelentéseket az MGSZH-nál.”

A továbbiakból csak címszavakban: „Megakadályozzuk az élelmiszer-hulladékok terjesztését, ezért bevezetjük a másodlagos élelmiszer-vizsgálatot. Az új előírás minden raktárat, hűtőházat és szállítmányt érint. A szabályozás célja, hogy a hazánkba érkező import áruból kiszűrje a rossz minőségű, fogyasztásra alkalmatlan termékeket. Megkönnyítjük a kistermelők élelmiszer-termelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételeit. Az új rendelkezés biztosítja az olyan hagyományok megőrzését, mint az ökör-, birka-, kecske- és disznóvágás, a disznótor (4 db malac/év). Lejárt a muslincakergető pénzügyőrök kora. Lehetővé tesszük, hogy a magyar emberek az európai gyakorlatnak megfelelően szabadon döntsenek a saját gyümölcseik felhasználásáról, akár lekvárról, akár pálinkáról legyen szó. Támogatjuk, hogy a kistermelő a saját kertjében megtermelt gyümölcsből vagy a kipréselt szőlő törkölyéből legálisan, szabályozott keretek között pálinkát főzhessen. A falusiak arra törekedtek, hogy ne vesszen kárba az elhullott gyümölcs, hogy tiszta legyen a portájuk, és nem utolsósorban arra, hogy olcsón állítsák elő a pálinkát, amit saját szükségletre, szomszédok, barátok, vendégek kínálására használtak. Vidéken a pálinkafogyasztás ma is az emberi élet fordulóihoz (születés, keresztelő, lakodalom, temetés) vagy az esztendő ünnepeihez kötődik.”

Tóth Szeles István

---