Időjárási áttekintés a 2009-es év nyaráról és őszéről

Az igen meleg tavaszt hőmérsékleti szempontból meglehetősen kiegyensúlyozott június követte. A havi középhőmérséklet legtöbb helyen 16,0 fok (Zabar telep) és 20,7 fok (Szeged, belterület) között alakult, ami azt jelenti, hogy egy foknál kisebb mértékben tért el a sokévi átlagtól. Legtartósabb és legerősebb felmelegedés 15-e és 19-e között volt, a legmelegebb napokon 27,6 fok (Baskó) és 34,2 fok (Kecskemét, külterület) közé emelkedett a hőmérséklet. A keleti országrészben volt több napsütés júniusban. A napos órák havi összege 214 (Szentgotthárd) és 287 (Békéscsaba) között alakult, a nyugati megyékben legtöbb helyen 5-20 órával kevesebbet, míg keleten sokfelé 10-25 órával többet sütött a nap a sokévi átlagnál. A nyár első hónapja Medárd után az ország nagy részén igen sok csapadékot hozott. A havi csapadékösszeg nagyon tág határok: 52,7 (Kelebia) és 245,6 mm (Rábagyarmat) között alakult. Míg helyenként 10-30 mm-rel kevesebb, addig az ország jó kétharmadán 30-100 mm-rel több esett a sokévi átlagnál. A nyugati határszélen néhol kéthavi átlagos mennyiséget meghaladó csapadékot regisztráltak, ami a Rábán komoly áradást okozott. A hevesebb zivatarokat felhőszakadás, jégeső kísérte, az egyik legsúlyosabb pusztítást a jún. 7-én, Nyírbogdányban diónyi jéggel járó zivatar végezte. A szeszélyes csapadékeloszlás miatt a talaj víztartalma is jelentős eltéréseket mutatott, de az ország túlnyomó részén szá-mottevően mérséklődött vagy megszűnt az előző hónapokban kialakult tetemes vízhiány. A felső 50 cm-es rétegben a hónap végén legtöbb helyen 40-80% között alakult, a mélyebb rétegekben sokfelé a 70%-ot is meghaladta a nedvességtartalom.

A július már határozottan melegebb volt az átlagosnál. A havi közép-hőmérséklet legtöbb helyen 19,1 fok (Zabar telep) és 23,8 fok (Budapest, Lágymányos) között alakult, 0,3-2,9 fokkal meghaladta a sokévi átlagot. A legforróbb napokon, 15-e és 23-a között 30,2 fok (Baskó) és 37,2 fok (Kiskunhalas) közé emelkedett a hőmér-séklet. Igen sok volt a napsütés júliusban. A napos órák havi összege 296 (Szentgotthárd) és 373 (Békéscsaba) között alakult, ami azt jelenti, hogy 45-90 órával meghaladta a sokévi átlagot. A sokfelé bőséges júniusi csapadék után július az ország túlnyomó részén igen száraz időjárást hozott. A havi csapadékösszeg ezúttal is nagyon tág határok: 8,1 (Debrecen) és 113,6 mm (Pápa) között alakult. Míg legtöbb helyen 10-60 mm-rel kevesebb, addig voltak olyan helyek is, ahol 10-50 mm-rel több esett a sokévi átlagnál. Nem volt ritka, hogy néhány 10 km-en belül szárazságtól és felhőszakadástól sújtott területek egyaránt előfordultak. A nagy változékonyságot most is az okozta, hogy a csapadék döntő részét záporok, zivatarok adták. A heves zivatarokat sokfelé felhőszakadás, jégeső kísérte. A napos, száraz időben a talaj víztartalma sokfelé jelentősen csökkent, és nagy területi eltéréseket mutatott. A felső 50 cm-es rétegben a hónap végén a legtöbb helyen 25-50% között (lásd a mellékelt ábrát), az 50-100 cm-es mélységben 35-60% között alakult. Kedvezőbb viszonyok főleg a nyugati megyékben, az Alpokalján voltak, de ott is 50-100 mm volt a vízhiány a felső 1 m-es talajrétegben, míg ez másutt sokfelé a 130 mm-t is meghaladta.

A júliushoz hasonlóan az augusztus is melegebb volt az átlagosnál. A havi középhőmérséklet az ország nagy részén 0,6-2,8 fokkal meghaladta a sokévi átlagot, és a legtöbb helyen 18,1 fok (Zabar telep) és 24,2 fok (Szeged, belterület) között alakult. A legforróbb napon, 2-án, 30,6 fok (Baskó) és 36,5 fok (Székesfehérvár) közé emelkedett a hőmérséklet. A meleg idő sok napsütéssel járt együtt. Augusztusban a napos órák havi összege 261 (Szombathely) és 312 (Szeged) között alakult, az ország nagy részén 20-50 órával többet sütött a nap a sokévi átlagnál. A meglehetősen száraz július után az ország nagy részén az augusztus is igen száraz volt. A havi csapadékösszeg nagyon tág határok: 12,2 (Szerep) és 109,9 mm (Iklódbördőce) között alakult. Míg helyenként -- fő-leg a keleti és délnyugati határszélen -- 5-25 mm-rel több, addig az ország jó négyötödén 5-45 mm-rel kevesebb esett a sokévi átlagnál. A szeszélyes csapadékeloszlás miatt a talaj víztartalma jelen-tős eltéréseket mutatott, az ország túlnyomó részén azonban nagymértékben tovább csökkent a hónap folyamán. A felső 50 cm-es rétegben a hónap végén legtöbb helyen 25-50% között alakult, csak az északi és délkeleti határszélen és a Bakony környékén haladta meg a 60%-ot. A mélyebb rétegek is száradtak, sokfelé csak 25-50% között alakult a nedvességtartalom a hónap utolsó napján az 50-100 cm közötti mélységben. A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya a Tiszántúlon többfelé a 150 mm-t is meghaladta, és csak a nyugati határvidéken maradt néhol 100 mm alatt.

A meleg nyári hónapokat késő nyáriasan meleg szeptember követte. A havi középhőmérséklet 1,0-3,1 fokkal meghaladta a sokévi átlagot: legtöbb helyen 14,1 fok (Zabar telep) és 20,6 fok (Szeged, belterület) között alakult. Az átlagosnál kissé hűvösebb napok csak a hónap első hetében voltak, a leghidegebb hajnalokon a meteorológiai mérőállomásokon 0,6 fok (Zabar telep) és 12,3 fok (Budapest, Lágymányos) közé hűlt le a levegő. A hónap túlnyomó részén azonban igen meleg volt, a hőmérséklet a legforróbb napokon -- 3-a körül -- az ország túlnyomó részén 30 fok fölé emelkedett, az Alföldön déli részén pedig helyenként a 33 fokot is meghaladta. A meleg idő részben a sok napsütésnek volt kö-szönhető: a napos órák havi összege 224 (Szentgotthárd) és 266 (Debrecen) között alakult; az ország nagy részén 30-70 órával meghaladta a sokévi átlagot. A sokfelé igen száraz július és augusztus után az ország nagy részén szeptemberben is kevés eső esett. A havi csapadékösszeg 3,6 (Kunmadaras) és 69,3 mm (Rábagyarmat) között alakult, legtöbb helyen 10-50 mm-rel kevesebb esett a sokévi átlagnál. A csapadék meghatározó részét esők, záporok adták, zivatarok főleg a hónap első harmadában fordultak elő. A száraz időjárás következtében tovább csökkent a talaj víztartalma. A felső 50 cm-es rétegben a hónap végén legtöbb helyen 20-40% között alakult, csak kevés helyen, főleg a nyugati határszélen haladta meg az 50%-ot. A mélyebb rétegek is szárazabbak lettek, sokfelé csak 25-50% között, az Alföldön néhol 20% alatt volt a nedvességtartalom a hónap utolsó napján az 50-100 cm közötti mélységben.

A meleg szeptember után az október átlag körüli hőmérsékleti viszonyokat hozott. A havi középhőmérsék-let legtöbb helyen 8,1 fok (Zabar telep) és 12,4 fok (Szeged, belterület) között alakult, ami azt jelenti, hogy egy foknál kisebb mértékben tért el a sokévi átlagtól. A hónap első és utolsó harmadában nagyrészt az átlag felett volt a hőmérséklet, a legmelegebb napokon -- 7-e, 8-a körül -- szinte mindenütt 25 fok fölé emelkedett, az Alföldön többfelé a 28 fokot is meghaladta. Tartósabban hideg idő a hónap közepén volt, és erős lehűlés volt október utolsó napjaiban is. A leghidegebb hajnalokon -- 18-a és 31-e körül -- a meteorológiai mérőállo-másokon --6,6 fok (Zabar telep) és 1,3 fok (Debrecen) közé hűlt le a levegő, az ország túlnyomó részén --1 foknál erő-sebb fagyot regisztráltak. Októberben az ország nagy részén az átlagosnál 10-40 órával kevesebb napsütést regisztráltak, csak a nyugati határszélen sütött néhol 5-10 órával többet a nap. A napos órák havi összege 127 (Sátoraljaújhely) és 159 (Pécs) között alakult. Az igencsak száraz szeptember után októberben legtöbb helyen az átlagosnál 10-60 mm-rel több eső esett. A havi csapadékösszeg 26,4 (Sopron) és 104,0 mm (Pátyod) között alakult. A csapadék meghatározó részét esők, záporok adták, de helyenként zivatarok is előfordultak. A sok csapadék miatt országszerte emelkedett a talaj víztartalma. A felső 50 cm-es rétegben a hónap végén legtöbb helyen 30-80% között alakult, sőt a Nyírségben néhol a 90%-ot is meghaladta. A mélyebb rétegekben azonban továbbra is meglehe-tősen alacsony maradt a víztartalom, legtöbb helyen 20-40% között alakult a hónap utolsó napján, az 50-100 cm közötti mélységben.

A november igen enyhe volt. A havi középhőmérséklet 1,8-3,4 fokkal meghaladta a sokévi átlagot: legtöbb helyen 4,7 fok (Zabar telep) és 7,9 fok (Pécs) között alakult. A hónap nagy részén az átlag felett volt a hőmérséklet; a legmelegebb napokon az ország nagy részén 15 fok fölé emelkedett, a délnyugati határszélen helyenként a 20 fokot is elérte. Tartósabban hideg idő a hónap első hetében volt, a leghidegebb hajnalokon a meteorológiai mérőállo-másokon -7,3 fok (Zabar telep) és 0,1 fok (Sopron) közé hűlt le a levegő. Az ország déli területein a sokévi átlagnál 5-15 órával többet, míg az északi országrészben 5-20 órával kevesebbet sütött a nap. A napos órák havi összege 50 (Miskolc) és 90 (Pécs) között alakult. A november igen csapadékos volt, a legtöbb helyen az átlagosnál 10-90 mm-rel több eső esett, szárazabb helyek a Balaton környékén és a Dunántúl északi részén voltak. A havi csapadékösszeg 41,5 (Siófok) és 129,8 mm (Túrkeve) között alakult. A csapadék meghatározó részét esők, záporok adták, de helyenként zivatar, 4-én többfelé havas eső, kisebb havazás is előfordul, bár a hó pár óránál tovább sehol sem maradt meg. A sok csapadék miatt az ország nagy részén jelen-tősen nőtt a talaj nedvességtartalma: a felső 50 cm-es rétegben a hónap végén legtöbb helyen 70-95% között alakult. A mélyebb rétegekben is emelkedett a víztartalom, sokfelé 40-90% között alakult a hónap utolsó napján, az 50-100 cm közötti mélységben.

A következő hónapokra vonatkozó prognózisok megbízhatósága lényegesen elmarad a rövidebb távúakétól, ezért a konkrét gazdasági döntésekhez történő felhasználásuk kockázatos.

Mindenesetre a rendelkezésre álló számítások összességében az átlagosnál enyhébb és csapadékosabb telet sejtetnek. Emellett azonban a kiadós késő őszi esők miatt jó esély van arra, hogy átlagos vagy annál kissé szárazabb tél esetén se legyen komoly vízhiány a tavasz elején, a követ-kező vegetációs időszak kezdetén.

Viszonylag megbízható, napra lebontott előrejelzést egy hétre, tíz napra tudunk adni, ezek helyessége -- nem utolsósorban az informatika rohamos fejlődésének köszönhetően -- jelentő-sen növekedett az utóbbi évtizedekben.

A munkaszervezési döntésekhez konkrétabb előrejelzések, illetve egyéb meteorológiai információk vezetékes telefonról a 90/603-421, mobilkészülékről a 91/300-424 számon érhetők el.

Vadász Vilmos

Országos Meteorológiai Szolgálat

---