A Balaton bortermő tájai

A tóhoz közvetlenül kapcsolódó borvidékek a Somlói Borvidéket is bevették a szövetségbe. A balatoni borrégió hivatalos létrehozásáról és a szervezet alapszabályáról a helyi egyeztetések után határoznak. Az érintettek reménye szerint a borrégió segíthetne a fejlesztési tervek és a marketingmunka összehangolásában, a hatékony eredetvédelmi rendszer kialakításában és a balatoni borok piacképességének erősítésében.

A Balaton Borrégió hat borvidéket foglal magába; közvetlenül a tó déli oldalán a Balatonboglári, az északi part mentén a Balatonfüred-csopaki, a Somlói és a Badacsonyi Borvidéket; a Balatontól távolabb pedig a Balaton-felvidéki és a zalai részen fekvő Balaton-melléki Borvidéket.

A borvidék története

Ásatások leletei bizonyítják, hogy már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra létezett a Badacsony környékén, sőt, feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények a vidéken. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja Aquincumba. A nagyobb szőlőtelepítések Probus császár nevéhez fűződnek. Ezekre az időkre emlékeztetnek a szüreti motívumokkal díszített római kori épületmaradványok, sírok, szobrok.

A honfoglaló magyarok már ismerték a szőlőt, a bort, és ennek megfelelően a szőlőtermő területeket valódi értékként kezelték. A XIII. században a borvidék jelentős része egyházi kézbe került.

A XVIII-XIX. században a badacsonyi ürmös hírneve a tokaji aszúéval vetekedett.

A filoxéravész utáni rekonstrukció során a szőlőtermesztés technológiája e borvidéken is jelentősen megváltozott. Ekkor építették a várfalnak is beillő támfalakat az erózió megakadályozására.

A szürke csuhás szerzetesek egy francia eredetű fajta, a Pinot gris borát helyi különlegességgé emelték. Ennek köszönhetően ismerjük ma is e fajtát, Szürkebarát néven. Különleges évjáratokban a bogyói betöppednek, sőt, aszúsodhatnak is. Ekkor különleges, természetes csemegebor készülhet belőle. A másik e termőhelyről elhíresült fajta a Kéknyelű.

A borvidék jelene

A Badacsonyi Borvidéki Borút Egyesület így csalogatja a borkedvelő közönséget:

„Természet és ember harmóniája itt ez a táj, hazája már évtizedek óta szőlőnek és bornak, amelyben a régiek szerint a kialudt vulkánok tüze ég tovább. Ez itt a Vulkánok Völgye, ahol a talaj és a napfény, a tó víztükre és a mediterrán jellegű éghajlat, az itt élő Emberek szőlő iránti szeretete és szakértelme csodálatosan harmonikus, tüzes, jellegzetes karakterű borok készítését teszi lehetővé. De ahány lanka, domboldal és völgy, anynyiféle íz, zamat varázsolja izgalmassá azokat, akik a Balaton-part észak-nyugati szegletében a Vulkánok Völgyének borait megkóstolják. Probus római császár és e varázslatos tájat otthonná választó magyarok hagyatéka ez a borvidék, amely túlélte a történelem viharait, a szőlőbe és borba vetett változatlan hittel, odaadással ontja évről évre folyékony aranyát. A hegyoldalak hűs, titokzatos pincéi, a hegyek lábainál megbúvó apró falvak rejtik a „vulkánok aranyát", s a többi értéket és kincset, amelyet örökül hagytak nekünk a századok. A legenda szerint a történelem előtti időkben, amelyre már csak a mesékből emlékezhetünk, valaha óriások lakták be a tájat, amit a Jóisten is örömében teremtett. A rég kihűlt, de máig kecses, méltóságteljes bazaltkúpok hűséges tanúi évmilliók eseményeinek. A borvidék nyugati sarkában vulkáni hegyek vigyázó sora várja, hogy a csúcsra felérő megfáradt vándor tágra nyílt, őszinte szemmel csodálja e mesebeli szegletét a Földnek. Amerre a szem ellát, a természet gigászi harcát szemlélhetjük, a véget nem érő csatát, amit a földtörténet során ezek a vidéken vívtak az elemek. A keleti oldal vöröshomokkő hegyei lágyan simulnak a Balaton partjához, hegylábaikat megmártva a hűsítő vízben. Ma már összhangban él itt hegy és völgy, szőlőtőkékkel borított lanka és a Balaton vize, különleges és sokszínű környezetet teremtve a Badacsonyi Borvidék fáradságos munkával megtermelt, zamatos borai számára."

A borvidék földrajzi elhelyezkedése

Révfülöptől Szigligetig -- a Tapolcai-medencével -- a badacsonyi borvidékhez tartoznak a parti települések és bazalthegyek szőlőterületei. A 3929 hektáros borvidéki területből 1829 hektáron művelnek szőlőt. Ez a 46%-os művelési arány mutatja, hogy a Balaton körüli hat borvidék közül egyértelműen itt van a legtöbb szőlő, és ez a táj még őrzi a borvidék jelleget. A borvidékhez Badacsony mellett a Szent György-hegy, a Gulács, a Tóti-hegy, a Csobánc, a Sabar-hegy, az Őrsi-hegy, valamint a parti települések: Révfülöp, Balatonszepezd, Ábrahámhegy, Balatonrendes, Szigliget megmaradt szőlőterületei tartoznak.

Talaj és klíma -- bazalttufa-sípok, verőfényes napsütés és a Balaton víztükre, mindez együttesen szükséges ahhoz a nektárhoz, amelyben a kihunyt vulkánok tüze ég tovább.

A badacsonyi borvidék bazalthegyeinek lejtőit helyenként lösz takarja, de a hegytető felé haladva a talaj mindinkább bazalttal és bazalttufa-törmelékkel keveredik. A bazalttörmelék a bor minőségében meghatározó szerepet játszik. Nappal elnyeli a nap melegét, az éjszakai lehűlésnél pedig ezt a meleget részben átadja a talajnak, részben pedig védi a talajt a nagyobb mérvű lehűléstől. Ugyanezt a szerepet töltik be a bazaltbástyák, ezért a kőtörmelékes és bazaltkőből épített támfalakkal szabdalt területeken jóval kisebb a hőmérséklet-ingadozás. A nagyobb hőmennyiség hatására emelkedik a borok extrakt- (szárazanyag) és finomsavtartalma.

Éghajlatát a Balaton víztükre kedvezően befolyásolja. Különösen a déli, délnyugati lejtők napfényes, védett területein alakul ki kedvező mikroklíma a szőlő számára. A nagy víztömeg meggátolja a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, valamint biztosítja a levegő magasabb páratartalmát.

Badacsonyi szőlő és bor

A Badacsonyi Borvidék igazán fajtagazdag szőlőtermő terület. Akad azonban néhány fajta, amely kiemelkedő minőséget, komoly élvezeti értéket mutat. Sőt, olyan kiváló fajta is megtalálható itt, amely sehol másutt a világon nem terem, csak Badacsonyban.

Ez a kivételes hungarikum a tüzes Kéknyelű. Ezt a bort ízlelve érezzük, hogy a zamatában megbúvó ásványos vulkánikus talajíz harmonikusan simul szép savaihoz. A fajta önmagában, növényként is különleges, hiszen a többi hímnős szőlőfajtával ellentétben porzó szőlő telepítését igényli. Termesztését a magas minőség és a kis mennyiség miatt mindig is úri passziónak tartották a helyiek.

A háttérben megbúvó porzó szőlőfajta a Budai Zöld, amelyet az utóbbi időben több gazda is önálló borként jelenít meg kínálatában; nem véletlenül, hiszen egy kimondottan elegáns, ízében a citrusfélékre emlékeztető, nemes ital nyerhető belőle.

Az Olaszrizling a borvidék legelterjedtebb fajtája. A rezeda virágillat, a keserű mandulára emlékeztető nemes utóíz, amely csak a Badacsonyi Borvidéken termett rizling sajátja, örök élményt nyújt, késői szüreteléssel pedig igazi különlegesség, a desszertek méltó kísérője.

A Szürkebarát a borvidék zászlós bora. A szőlő a francia Pinot Gris fajta. A Badacsonyban termő bor azonban nem csupán egy a Pinot Gris-k sorában, hanem annak teljesen egyedi változata. Az aranysárga színű, íz- és zamatanyagokban, alkoholban gazdag, olajos nedű méltán vált a borvidék szimbólumává.

A fajtaösszetételt tekintve az Olaszrizling vezeti a sort, 880 ha-ral, ezt követi a Szürkebarát. Számottevő a Chardonnay és Sauvignon blanc ültetvények nagysága. Kisebb területen művelnek Zöld Veltelinit, Traminit, Ottonel muskotályt és Irsai Olivért. Elgondolkoztató, hogy a kiváló Rajnai rizling mindössze 3 ha-on található(!) -- a híres Kéknyelű és Budai zöld területe pedig oly kevés, hogy nem szerepel a fajták szerinti kimutatásban, holott egyre többen telepítenek kisebb területen kéknyelűt!

A badacsonyi borok jellegzetesen testesek, tüzesek, azaz magas az alkohol- és extrakt-tartalmuk. A borvidék borainak jellemzőit a tradicionális borkészítés, az ászokhordós érlelés adja. Ennek ellenére elterjedőben vannak a modern technológiák. A komoly pincészetekben lassan általánossá válik a terméskorlátozás, a hajtás- és fürtválogatás. Néhány pincében már a barique érlelési technológia termékeivel, a reduktív borkészítés módszertanával, az irányított erjesztéssel is foglalkoznak. Ezek az új trendek alapjaiban ugyan nem változtatták meg a borvidék stílusát, de mindenképp színesebbé teszik a kínálatot.

Borházak, kúriák

Badacsonyban, a Szent György-hegyen és Csobáncon még ma is áll néhány, a XIX. században épült borház. Badacsonyban a Malatinszky-kúria, az Ibos-kúria, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Központja, a Zirci apátság egykori villája, a Kisfaludy-ház, a Szegedy Róza-ház és Eltér kapitány villája. Csobáncon a Tolnay-villa, a Szent György-hegyen a Lessner borház, az Esterházy- és Tarányi-présház mind a régmúltat idézik -- néhány épület közülük méltóképpen rendben tartva, a többi pedig a múlandóság állapotát tükrözve.

A balatoni szőlőművelés fénykorában, a 18-19. században egy korabeli szemtanú, Eötvös Károly így írta le a szeme elé táruló látványt:

„Megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna. Valami önkéntelen kiáltás jött ajkamra... Sohase álmodtam ilyen szépséget. Sohase láttam, sohase hallottam, sohase olvastam ehhez hasonló tüneményt. Kúpok fénylő orommal, szőlőhegyek zölden ragyogva, erdők fekete foltjai, zöld mezők, arany vetések, száz falu, ezer hegyi hajlék..."

Mikóczy NárciszPhD hallgatóNyugat-Magyarországi EgyetemForrás: Laposa J.: Balatoni borok. Kossuth Kiadó, 2003.

---

Kedves olvasó!

• Nehéz ennyi, a mezőgazdaságot is érintő természeti csapás után bizakodó hangvételű bevezetőt írni, mert bár született optimistaként igazán nem kedvelem a borúlátást, az elmúlt hetek történései azonban - remélhetően csak átmenetileg - bennem is megkérdőjelezték az optimista szemlélet létjogosultságát.

Viharos idők

• Viharos időszakot éltünk meg az elmúlt napokban, hetekben. A már korábban tartósan berendezkedett belvizet országrésznyi területen tetézte a több településre is betört, szintrekordokat döntögető árvíz. A parlamenti választásokat fölényesen megnyerő új hatalom politikusai pedig mozgásterüket itthon és külföldön egyaránt tesztelő és feszegető nyilatkozataikkal, döntéseikkel és intézkedéseikkel kavartak romló forintárfolyamban is megtestesülő, hirtelen támadt viharokat.

Károkat okozott a májusi eső

• Mi másról beszélhetnének az extra mennyiségű csapadékot hozó májust követően a gazdálkodók, mint az idei szokatlan időjárásról, s nyomában az egyes országrészekben okozott hatalmas károkról. Igaz a június második dekádja már meghozta a hőséget, de a szokatlan májusi időjárási események nem múltak el nyomtalanul.

Világszínvonalú tartam- és szántóföldi kísérletek

• Elengedhetetlenül fontos a hazai növénytermesztés agronómiai és ökonómiai hatékonyságának javítása, amihez nagymértékben hozzájárul a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának Növénytudományi Intézete. A centrumban évtizedek óta végeznek - eltérő ökológiai feltételek mellett - olyan kutatásokat, amelyek a legfontosabb hazai növényfajok agrotechnikai elemeinek komplex fejlesztését célozzák meg. Ennek kapcsán világszínvonalú tartamkísérleteket és szántóföldi kísérleteket folytat az intézmény - derült ki az AGTC 17. alkalommal megrendezett búza- és repcetanácskozásán, május 27-én.

Agrárhírek a nagyvilágból
A belvíz vagy árvíz által okozott károk mérséklésének egyik lehetősége

• A belvíz, illetve árvíz által sújtott szántóföldeken a károk enyhítése érdekében érdemes lehet olyan növények termesztésével próbálkozni, amelyek másodvetésben is termeszthetők, így júliusban vagy augusztusban is vethetőek. Ezek közül szeretnék néhányat az olvasók figyelmébe ajánlani.

Újgenerációs STELA és LAW szárítók a Pannonagri Kft.-től

• Tisztelt Leendő Szárítótulajdonos! Bármely szárítóforgalmazótól vásárol is Ön komplett szárítótelepet, ezeknek az üzemeknek a főbb gépegységei általában megegyezőek, hiszen minden szárítótelep közel azonos részekből áll.

Gondok és lehetőségek búzatermesztésünkben

• Búzatermesztésünk már-már állandósuló problémáiról és a kilábalás lehetséges módjairól is hallhattunk azon a két tanácskozáson, amelyekre lapunk is meghívást kapott a szervezőktől. A május 27-én a Debreceni Egyetem Növénytudományi Intézete és a Hajdú Gabona Zrt. által szervezett tanácskozáson, valamint az előtte való napon a Szerencsi Mg. Zrt.-ben megtartott rendezvényen szinte teljes látleletet kaptunk a hazai búzatermesztés mai állapotáról, annak okairól, miközben az előadók a kivezető útra is rámutattak.

Országos fajtabemutató Martonvásáron

• A hagyományos martonvásári kalászosgabona-bemutatókra idén június 9-10-én került sor, mégpedig az elmúlt hetek kiszámíthatatlan időjárását figyelembe véve ideális körülmények között. Nem lehetett panasz a résztvevők számával kapcsolatban sem, az érdeklődők ugyanis mindkét nap során megtöltötték a Brunszvik-kastély parkjának gyönyörű szigetén kialakított előadóteret.

Képlékeny helyzetben a búzatermesztés

• Hazánk változó klimatikus és gazdasági környezetében a 21. század növénytermesztésének legnagyobb kihívását a hozamok és a beltartalmi minőség stabilizálása jelenti. A hosszú távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország legfontosabb szántóföldi területein ugyanúgy kell számolnunk a hosszabb-rövidebb ideig tartó, esetenként súlyos vízhiány stresszhatásaival, mint a tél végi időszakok belvizeivel vagy az aratást közvetlenül megelőző időszak bőséges csapadékával.

A SAATEN-UNION őszi búzája, a MULAN Európa vezető búzafajtája

• A SAATEN-UNION új fejlesztésű adatbázisrendszerének működésbe állításával valamennyi kalászos faj esetében nyomon követhetővé vált az egyes fajták területi részarányának fejlődése. A SU-SCALA adatbázis az EU-27-ek 2.087 fajtájának több mint 840.000 ha szaporítóterületéről nyújt átfogó információt.

Güttler - gazdaságos tarlóhántási technológia

• A betakarítás és a tarlóhántás idején újra előtérbe kerülnek a tárcsásboronák.

A Bayer és a csávázás

• A csávázószerek kutatásában a Bayer közel 100 éves múltra tekint vissza. A modern csávázószerek az 1970-es évek végén jelentek meg. A Baytan márkanév méltán számít a fejlődésük mérföldkövének: nemcsak a hatóanyaga, de a formuláció is újszerű volt.

Kopogtatnak az EU ajtaján a genetikailag módosított (GM) növények

• Németország hét tartományában az Európai Unióban betiltott, genetikailag módosított kukoricát vetettek el - jelent meg a hazai sajtóban a hír. A közlemény szerint nem világos, hogy miként történt a hiba, de a tévedés miatt a termelőknek jelentős összeget kell majd a mintegy 2000 ha-nyi kukorica megsemmisítéséért fizetniük.

BASF-rendezvény az ország három helyszínén

• Három helyszínen várták a BASF szakemberei hagyományos szántóföldi bemutatójukra a termelőket, agrárszakembereket. Szerkesztőségünk az elmúlt időszak időjárási eseményeit figyelembe véve talán a legszerencsésebb helyszínen, Szarvason tekintette meg a rendezvényt.

DuPont Juniális - nyolcadszor

• Az idén immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a DuPont Juniálist, második alkalommal a Pioneer Hi-Bred közreműködésével. A hagyományokhoz híven ezúttal is több helyszínen - Chernelházadamonya, Dalmand, Jánoshalma, Kétsoprony, Debrecen-Látókép - várták a szakmai bemutatóval egybekötött programsorozatra a gazdálkodókat. Idén a szántóföldi növényvédelmi kísérletek mellett Pioneer repce-, napraforgó- és kukorica-fajtabemutatót is megtekinthettek a résztvevők.

Bayer légyott Hajdúszoboszlón

• A Bayer CropScience több állomásos, országos bemutatókörútjának talán a legmostohább időjárási körülmények között, Hajdúszoboszlón sorra kerülő eseményén vettünk részt lapunk képviseletében. Szerencsére az érdeklődők nem ijedtek meg az esőtől és a bemutató parcellákat övező sártól, így gyakorlatilag várakozás feletti látogatói létszámmal zajlott a rendezvény.