A Pannonhalmi Borvidék

Földrajzi elhelyezkedése

A Pannonhalmi-dombság Győr-Moson-Sopron megye déli részén helyezkedik el. A Bakonyhoz sorolják, de attól a Bernát-patak tektonikus völgye elválasztja. A pannóniai rétegekből a kéregmozgások hatására a Pannonhalmi-vonulat, a Ravazd-csanaki vonulat és a Sokoró kiemelkedett, ezeken a vidékeken folytatnak szőlőtermesztést. Többek között Pannonhalma, Écs, Ravazd, Nyúl, Győrújbarát, Győr-Ménfőcsanak, Tényő, Győrság, Pázmándfalu, Nyalka, Győrszemere, Kajárpéc, Felpéc községekben foglalkoznak szőlőtermesztéssel.

Talajadottságok

A vidék talaja változatos. A Pannonhalmi-dombságot a barna erdőtalajok és a csernozjom jellemzi. A DK-ÉNY-i vonulatokat mély vízmosások szabdalják. Különösen a középső vonulatra (Ravazd, Écs, Nyúl) jellemző a vastag löszréteg, a löszfalakba itt egymás után vájták a pincéket. Ezeken kívül az agyag, márga és kisebb felületeken homok fordul elő.

Éghajlati viszonyok

Az éghajlat ugyan a fekvés és a domborzat szerint változik, de a szőlőtermesztő helyeké közel azonosnak mondható. A tél enyhe, a nyár mérsékelten meleg. A napsütéses órák száma évente 2000. Az uralkodó szélirány ÉNY-i. A legszárazabb hónapok a január, a február és a március. A tél hóban szegény. Az éves csapadékmennyiség 550-600 mm.

A borvidék története

A szőlőtermesztés kezdete a Pannonhalmi-dombság területén is a római korra tehető. A honfoglalást követően I. István király kora óta írásos feljegyzések tanúskodnak a borvidék szőlőkultúrájáról. Az első bencések 996-ban jöttek Magyarországra, és a Pannónia nevű kis falu felett emelkedő -- Szent Márton hegynek nevezett -- dombon telepedtek le és építettek kolostort. A pannonhalmi volt a Benedek-rendiek első és mind a mai napig a legnevezetesebb kolostora. A rend papjai a szószékről is hirdették a szőlőtermesztés fontosságát, mikéntjét. Itt alapították Magyarország első főiskoláját. A szőlőtermesztés első írásos emléke a Pannonhalmi Apátság alapítólevelében (I. István király, 1002.) található. Az alapítólevélben felsorolt tized alá eső termények között első helyen szerepel a szőlő. Ez valószínűleg a jövedelmek fontossági sorrendjét is jelentette. I. István a keresztény vallás elterjesztéséért hatalmas egyházi birtokokat adományozott, első helyen a Pannonhalmi Apátságnak. Szent László 1093-ban készült pannonhalmi birtokösszeíró levele 88 szőlőművest említ. A XI. században a szőlőtermesztés elterjesztésében kiemelkedő szerepük volt a francia és olasz telepeseknek, valamint a szerzetesrendeknek.

A XIII. századi gazdasági adatok Alebus 1237 körüli, nagyon részletes birtokösszeírásaiból származnak. Alebus lajstroma szerint az apátság alá tartozó 90 faluban 256 család volt szőlőtermelő (vinitor), ebből 173 család élt a Pannonhalmi-dombság falvaiban. Az 1242. évi tatárjárást kevésbé sínylette meg a vidék, mint az ország más tájai. Az írások a XIV. században a kedvelt borok között említik a Győr megyei borokat.

Mohács után a szőlőművelés felfelé ívelő fejlődése megállt. Az ország három részre szakadása után Pannonhalma végvár lett. A vidék a török által megszállt országrésszel volt határos, többször cserélt gazdát. Egyes települések évtizedekre elnéptelenedtek. A földesurak, az apátság különböző kedvezményekkel próbálták visszatérésre bírni a jobbágyságot. A török hódoltság idején a jobbágyok a magyar földesúrnak és a török szpáhinak is fizettek tizedet.

A törökök kiűzése után lassan visszatért az élet. Az elnéptelenedett falvakba németeket, szlovákokat telepítettek. A szőlőművelés visszanyerte gazdasági szerepét, az állattenyésztés mellett újra fő foglalkozási ággá vált. A művelési szabályokat, a szőlőhegyek védelmét a hegylevelek tartalmazták.

A napóleoni háborúkban és a szabadságharc idején is fontos szerephez jutott a bor -- főként a katonák ellátásában. A jobbágyfelszabadítás, a kilenced és a tized eltörlése lendületet adott a szőlőtermesztésnek. A nagybirtokosok és az egyház -- elesve a bevételeitől -- maga is szőlőt telepített. A szőlőművelés évszázados hagyományait felváltotta a tudatos termesztés. Az ültetvények fajtaösszetétele ebben az időben igen vegyes volt, 40-50 fajtát is termesztettek.

A filoxéravész előtt 2000 ha-on termesztettek szőlőt. A filoxéra pusztítása 30%-os volt a vidéken, majd jött a peronoszpóravész. Ekkor jelentek meg a direkttermő fajták. A filoxéravész, a nagyarányú kivándorlás és az első világháború következtében 1914-re 600 ha-ra csökkent a borvidék szőlőterülete.

Ezt követően javult valamit a helyzet. 1935-ben már 912 ha szőlőterületet jegyeztek fel, s részben megjelentek a ma is termesztett fajták, az Olaszrizling, a Rajnai rizling és a Tramini.

A 20. század második felében kialakult a nagyüzemi termelés. Ekkor a nagyüzemi ültetvények nagysága 958 ha, átlagéletkora (1985-ben) 9 év volt. A hagyományos fajták mellett újakat is kipróbáltak, kizárólag fehérszőlőt termesztettek. Megoldott volt a szőlőfeldolgozás, a harmonikus borok határozott tájjelleggel rendelkeztek. A 3-400 ha körüli nagyságú területen folytatott kisüzemi szőlőtermesztésnek az önellátásban volt nagy szerepe. A fejlődés üteme, a szőlőtermesztés hagyománya és kultúrája indokolttá tette, hogy a Pannonhalmi-dombság önálló borvidéket alkosson. Az elképzelés 1990 decemberében vált valóra, a Pannonhalma--sokoróaljai Borvidék létrejöttével.

A borvidék mai helyzete

Napjainkban 650 ha szőlőültetvényt regisztrált a borvidék hét hegyközsége, ezen a területen árutermeléssel foglalkoznak. További 300 ha-ra tehető a házikerti termesztésbe vont szőlőtermő-terület. Fajtaösszetételét tekintve 98%-ban fehérborszőlőt termesztenek, fő fajtáik: Olaszrizling, Rajnai rizling, Zefír, Tramini, Rizlingszilváni, Királyleányka, Chardonnay, Sauvignon blanc, Cserszegi fűszeres, Szürkebarát. Ezek mellett a vörösborszőlők kisebb jelentőséggel bírnak, ezek: Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet sauvignon, Merlot, Pinot noir.

Mikóczy

---

Kedves olvasó!

• Nehéz ennyi, a mezőgazdaságot is érintő természeti csapás után bizakodó hangvételű bevezetőt írni, mert bár született optimistaként igazán nem kedvelem a borúlátást, az elmúlt hetek történései azonban - remélhetően csak átmenetileg - bennem is megkérdőjelezték az optimista szemlélet létjogosultságát.

Viharos idők

• Viharos időszakot éltünk meg az elmúlt napokban, hetekben. A már korábban tartósan berendezkedett belvizet országrésznyi területen tetézte a több településre is betört, szintrekordokat döntögető árvíz. A parlamenti választásokat fölényesen megnyerő új hatalom politikusai pedig mozgásterüket itthon és külföldön egyaránt tesztelő és feszegető nyilatkozataikkal, döntéseikkel és intézkedéseikkel kavartak romló forintárfolyamban is megtestesülő, hirtelen támadt viharokat.

Károkat okozott a májusi eső

• Mi másról beszélhetnének az extra mennyiségű csapadékot hozó májust követően a gazdálkodók, mint az idei szokatlan időjárásról, s nyomában az egyes országrészekben okozott hatalmas károkról. Igaz a június második dekádja már meghozta a hőséget, de a szokatlan májusi időjárási események nem múltak el nyomtalanul.

Világszínvonalú tartam- és szántóföldi kísérletek

• Elengedhetetlenül fontos a hazai növénytermesztés agronómiai és ökonómiai hatékonyságának javítása, amihez nagymértékben hozzájárul a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának Növénytudományi Intézete. A centrumban évtizedek óta végeznek - eltérő ökológiai feltételek mellett - olyan kutatásokat, amelyek a legfontosabb hazai növényfajok agrotechnikai elemeinek komplex fejlesztését célozzák meg. Ennek kapcsán világszínvonalú tartamkísérleteket és szántóföldi kísérleteket folytat az intézmény - derült ki az AGTC 17. alkalommal megrendezett búza- és repcetanácskozásán, május 27-én.

Agrárhírek a nagyvilágból
A belvíz vagy árvíz által okozott károk mérséklésének egyik lehetősége

• A belvíz, illetve árvíz által sújtott szántóföldeken a károk enyhítése érdekében érdemes lehet olyan növények termesztésével próbálkozni, amelyek másodvetésben is termeszthetők, így júliusban vagy augusztusban is vethetőek. Ezek közül szeretnék néhányat az olvasók figyelmébe ajánlani.

Újgenerációs STELA és LAW szárítók a Pannonagri Kft.-től

• Tisztelt Leendő Szárítótulajdonos! Bármely szárítóforgalmazótól vásárol is Ön komplett szárítótelepet, ezeknek az üzemeknek a főbb gépegységei általában megegyezőek, hiszen minden szárítótelep közel azonos részekből áll.

Gondok és lehetőségek búzatermesztésünkben

• Búzatermesztésünk már-már állandósuló problémáiról és a kilábalás lehetséges módjairól is hallhattunk azon a két tanácskozáson, amelyekre lapunk is meghívást kapott a szervezőktől. A május 27-én a Debreceni Egyetem Növénytudományi Intézete és a Hajdú Gabona Zrt. által szervezett tanácskozáson, valamint az előtte való napon a Szerencsi Mg. Zrt.-ben megtartott rendezvényen szinte teljes látleletet kaptunk a hazai búzatermesztés mai állapotáról, annak okairól, miközben az előadók a kivezető útra is rámutattak.

Országos fajtabemutató Martonvásáron

• A hagyományos martonvásári kalászosgabona-bemutatókra idén június 9-10-én került sor, mégpedig az elmúlt hetek kiszámíthatatlan időjárását figyelembe véve ideális körülmények között. Nem lehetett panasz a résztvevők számával kapcsolatban sem, az érdeklődők ugyanis mindkét nap során megtöltötték a Brunszvik-kastély parkjának gyönyörű szigetén kialakított előadóteret.

Képlékeny helyzetben a búzatermesztés

• Hazánk változó klimatikus és gazdasági környezetében a 21. század növénytermesztésének legnagyobb kihívását a hozamok és a beltartalmi minőség stabilizálása jelenti. A hosszú távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország legfontosabb szántóföldi területein ugyanúgy kell számolnunk a hosszabb-rövidebb ideig tartó, esetenként súlyos vízhiány stresszhatásaival, mint a tél végi időszakok belvizeivel vagy az aratást közvetlenül megelőző időszak bőséges csapadékával.

A SAATEN-UNION őszi búzája, a MULAN Európa vezető búzafajtája

• A SAATEN-UNION új fejlesztésű adatbázisrendszerének működésbe állításával valamennyi kalászos faj esetében nyomon követhetővé vált az egyes fajták területi részarányának fejlődése. A SU-SCALA adatbázis az EU-27-ek 2.087 fajtájának több mint 840.000 ha szaporítóterületéről nyújt átfogó információt.

Güttler - gazdaságos tarlóhántási technológia

• A betakarítás és a tarlóhántás idején újra előtérbe kerülnek a tárcsásboronák.

A Bayer és a csávázás

• A csávázószerek kutatásában a Bayer közel 100 éves múltra tekint vissza. A modern csávázószerek az 1970-es évek végén jelentek meg. A Baytan márkanév méltán számít a fejlődésük mérföldkövének: nemcsak a hatóanyaga, de a formuláció is újszerű volt.

Kopogtatnak az EU ajtaján a genetikailag módosított (GM) növények

• Németország hét tartományában az Európai Unióban betiltott, genetikailag módosított kukoricát vetettek el - jelent meg a hazai sajtóban a hír. A közlemény szerint nem világos, hogy miként történt a hiba, de a tévedés miatt a termelőknek jelentős összeget kell majd a mintegy 2000 ha-nyi kukorica megsemmisítéséért fizetniük.

BASF-rendezvény az ország három helyszínén

• Három helyszínen várták a BASF szakemberei hagyományos szántóföldi bemutatójukra a termelőket, agrárszakembereket. Szerkesztőségünk az elmúlt időszak időjárási eseményeit figyelembe véve talán a legszerencsésebb helyszínen, Szarvason tekintette meg a rendezvényt.

DuPont Juniális - nyolcadszor

• Az idén immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a DuPont Juniálist, második alkalommal a Pioneer Hi-Bred közreműködésével. A hagyományokhoz híven ezúttal is több helyszínen - Chernelházadamonya, Dalmand, Jánoshalma, Kétsoprony, Debrecen-Látókép - várták a szakmai bemutatóval egybekötött programsorozatra a gazdálkodókat. Idén a szántóföldi növényvédelmi kísérletek mellett Pioneer repce-, napraforgó- és kukorica-fajtabemutatót is megtekinthettek a résztvevők.

Bayer légyott Hajdúszoboszlón

• A Bayer CropScience több állomásos, országos bemutatókörútjának talán a legmostohább időjárási körülmények között, Hajdúszoboszlón sorra kerülő eseményén vettünk részt lapunk képviseletében. Szerencsére az érdeklődők nem ijedtek meg az esőtől és a bemutató parcellákat övező sártól, így gyakorlatilag várakozás feletti látogatói létszámmal zajlott a rendezvény.