 |
||||||||
MezőHír :: Mezőgazdasági Szaklap :: VI. évfolyam :: 2002-08 :: augusztusA broilertermelés elemzéseA baromfihús-előállítással kapcsolatos kilátások -- Hogyan alakulnak a jövőben a baromfihús-termelés lehetőségei? Milyen esélyek kínálkoznak az előttünk álló időszakban a termelés mennyiségének, jövedelmezőségének fokozására? Ezekre a kérdésekre keresünk választ mostani cikkünkben, a nagytermelők tevékenységéről összegyűjtött adatok elemzése alapján.
Nagyon nehéz és kockázatos egyes jövőbeni folyamatokat előrejelezni, de sokak számára döntő lehet annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy milyen irányú tendenciák várhatók a baromfihús-termelés területén. Azt mindenesetre az elején leszögezhetjük, hogy a fejlődés érdekében a legfontosabb eredményesen, profitérdekelten kamatoztatni a biológia kínálta lehetőségeket. A következőkben azokat a fő tevékenységi köröket fogjuk elemezni, amelyek részei a termelés folyamatának, és befolyásolják a jövedelmező broilertermelést. Olyan, főként az USA-ból gyűjtött adatokat értékelünk, amelyek nagy létszámú állományok elemzése során keletkeztek. A megvizsgált tenyésztőtelepek termelése többnyire meghaladta vagy megközelítette a heti egymilliós baromfidarabszámot. Elemzésünkben az alábbi témaköröket emeljük ki: Ezeken a fő témakörökön belül természetesen több kisebb részegység is található, a nyereséges csirkehústermelés során szükséges tevékenységek azonban csak egymáshoz kapcsolódva, egymást a szigorúan előírt sorrendben követve működnek eredményesen. A fenti öt pontot tehát akár olyan szükséges körülménynek is tarthatjuk, amelyek mellett szintén fontos: A gyűjtött adatok összegzése és elemzése során, miközben elsősorban arra a kérdésre várunk választ, hogy melyik itt felsorolt tényező befolyásolja leginkább a nyereséges termelést, kiderül, hogy a fenti folyamatok öszszessége együtt vezet csak eredményre, közülük egyik fázist sem lehet kiemelni, vagy mellőzni. Az utóbbi évek tendenciáihoz elérkezve látható, hogy a csirkehústermelés mennyisége ebben az időszakban világszerte jelentősen emelkedett. Ha megvizsgáljuk az utóbbi tíz év termelésnövekedését, és azt összehasonlítjuk más hústermelő ágazatokkal, jelentős különbséget észlelhetünk. A hústermelés növekedése az 1988-1998 közötti időszakban az alábbiak szerint alakult: A csirkehús termelése 77%-kal, a sertéshúsé 34%-kal a marhahúsé 5%-kal emelkedett. Az eltérő mértékű növekedés okait nem nehéz megtalálni, a folyamatban szerepet játszik a tenyészállatok szaporasága, húsuk elkészítésének változatossága, a termelés gyors növelhetősége, a vörös húsok háttérbe szorulása (BSE-kór) stb. A jövőt illetően is döntő lehet az a tény, hogy a takarmányok -- emberi fogyasztásra alkalmas -- állati fehérjévé alakításában a broilerágazat „hatásfoka" kedvezőbb, mint az egyéb hústermelő ágazatoké. Már most szembetűnő, hogy a csirkehústermelés mennyisége nemcsak a vezető fejlettebb országokban, de a harmadik világ államaiban is emelkedik. A fejlődő országok egyik elsődleges problémája a vízhiány, aminek következtében a silány gabonatermés még az alapvető kenyérszükségletet sem elégíti ki, ezeknek a térségeknek a szegény piacai azonban levezethetik a máshol keletkezett, túltermelés okozta feszültséget. Ugyanilyen fontos szempont, hogy a fejlettebb világrész fölösleges kukorica- és gabonatermése a leggazdaságosabb módon a broilerágazatban felhasználva alakítható át állati fehérjévé. Mindemellett fontos tudni, hogy önálló iparágként a baromfihús-termelés volt a 20. század legdinamikusabban fejlődő élelmiszertermelő ágazata, beleértve ebbe mindazt a fejlődést, amely a genetika, a takarmány-előállítás, az elhelyezés, a technológia, az egészség- és járványügy, az oktatás, valamint a -- termelés és elemzés számára készülő -- számítógépes programozás területén ment végbe. A húselőállítás mennyiségének gyors növekedése természetesen számos új problémát is felvetett, így például a genetikai szelekció folyamán a legkedvezőbb takarmány-felhasználás melletti minél nagyobb napi súlygyarapodás vált a legfontosabb célkitűzéssé, miközben háttérbe szorulnak egyéb olyan értékmérő tulajdonságok, mint például a szaporaság, vagy az életképesség. A jövő kihívása és lehetőségeiA teljesség igénye nélkül is felvethető néhány olyan alapkérdés, amelyekre a későbbiekben feltétlenül válaszokat kell keresni. Fontos vizsgálnunk, hogy a tenyésztés elemei közül melyik a leglényegesebb, mi az, ami a leghatékonyabban befolyásolja a termelést. Az ugyanis egyre inkább nyilvánvalóbb, hogy csak a valóban nyereséges üzemek, farmok maradhatnak hosszú távon is piacképesek. Mindehhez folyamatos modernizálásra van szükség a szelekciós elv, a technológia, a felszereltség, a takarmánykiegészítők, az ízanyagok, illetve a hagyományos módszerek alkalmazása területén ahhoz, hogy a legkisebb befektetéssel a legnagyobb nyereség legyen elérhető. A genetikai szelekció során a kutatók a broilertenyésztés mutatóinak -- napi súlygyarapodás, takarmányértékesítés, húsminőség, vágási arány, ellenállóképesség -- javítására törekszenek. A végtermék árában pedig ez a tenyésztői munka is benne foglaltatik. A fejlett ipar egyre kevésbé tudja nélkülözni a hosszadalmas elemző munkát, a folyamatosan érkező adatok feldolgozását, amelyek a döntések meghozatalához szükségesek. A tenyésztés sikerét a tojásmennyiség, a keltethetőség, az életképesség és a termékenység határozza meg, ezek együtt vezethetnek a broilertermelés nyereségességéhez. A tudományos kutatás eredményei azonban nem hoznak azonnali, folyamatos sikert, a valóságban ugyanis csakis a gyakorlati tapasztalatok felhasználásával, kis lépésenként lehet előre haladni. A következő problémakör a komplex kereskedelem kérdése, amelybe a piackutatás, a versenytársak, illetve a szállítás -- a gyártótól a felhasználóig tartó -- útjának ismerete, a csomagolás, a tárolás, a hűtés, az árpolitika, a reklámtevékenység is beletartozik, hiszen nyereséggel csakis piacérzékeny terméket lehet értékesíteni. Emellett a környezetvédelem, a takarmány- és a vízminőség, az integrált egészségügyi program, a klimatizált levegő stb. kérdései is egyre inkább előtérbe kerülnek. A vizsgált nagy telepek „kibocsátó képessége" eléri a heti egymilliós darabszámot. Ahhoz, hogy a feldolgozóipar állandóan egyenletes, jó minőségben kapja meg ezt a mennyiséget, 500 ezer férőhelyes, versenyképes technológiával rendelkező állattartó üzemre van szükség, mert a folyamatos munkát csakis így lehet biztosítani. Ekkora léptéknél a határidők pontos betartása, a részfeladatok világos megfogalmazása és körültekintő megvalósítása számít az irányítás legfőbb szempontjainak. Az épületen belüli fő feladatok hét olyan fontos részfolyamatra bonthatók, amelyek meghatározzák a tenyésztés sikerét. A ráfordítási idő aránya a munkafázisok tükrében: A fenti tényezők mindenhol szoros összefüggésben vannak egymással, és döntő hatást gyakorolnak a broilertermelés eredményességére. A legjobb genetikai adottságok csak akkor érvényesülnek, ha azt a menedzsment jól használja ki, pontosan végrehajtja a szigorú programot, minden lényeges eseményt feljegyez, elemez, miközben a továbbképzést, oktatást sem hanyagolja el. Tekintet nélkül arra, hogy melyik részfeladat fejlesztési lehetősége kerül előtérbe, az elhelyezési, tartási sorrend követése nélkülözhetetlen, miközben mindig időben kell biztosítani a fejlesztésekhez szükséges forrásokat. A hagyományos naplózást mára felváltotta a hatékonyabb számítógépes regisztráló és ellenőrző rendszer, amely meggyorsítja és megkönnyíti a naprakész eredménykimutatást, jelzi, mely területen van szükség azonnali segítségre. A jól programozott számítógép figyeli a környezeti hatásokat, miközben folyamatosan gyűjti és értelmezi a beérkező adatokat. A broilertermelés további fejlődésében nélkülözhetetlenek a számítógép által elkészített értékelések, hiszen ezek teljes komplexitásban értékelik az összes fejlődési és fejlesztési lehetőséget. Így nagy valószínűséggel előre megtervezhető a jövő, kiválasztható a megfelelő genetikai program és a leghatékonyabb technológia. Mindezek alapján a farmtulajdonosok és tenyésztők számára is átfogó oktatási programot lehet készíteni. Az adatok ismeretében naponta személyesen kell ellenőrizni a feladatok végrehajtását. Egyes eredmények javulnak, más mutatók nem érik el a kívánt értéket. Mindez kijelöli a fejlesztésre szoruló tevékenységek körét, hiszen a broileripar óriási mennyiséget termel; a termékek versenyképessége, piacérzékenysége, nyereségessége pedig állandó koordinációt igényel. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a kihívások naponta megújulnak, egy megoldott feladat újabb problémát szül. A versenyképes broileripart világszerte hasonló összetevők jellemzik, sőt, az is megjósolható, hogy ez lesz a 21. század egyik vezető húságazata. E stratégiai terület jelentőségét felismerve tehát nem meglepő, hogy sok helyen biológusok, mérnökök, közgazdászok, statisztikusok, állatorvosok, adminisztrátorok, programozók komplex csapata dolgozik együtt a legoptimálisabb eredmények elérése érdekében. Alpár Balázs
Cikkhez kapcsolódó linkek:
|
||||||||
|
Hirdetésfelvétel és felvilágosítás | Tel.: 76/496-182, 30/9439-158, 30/9687-604 | Fax: 76/496-182 Levélcím: 6001 Kecskemét, Pf. 614 | info@mezohir.hu |